In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player
Aktuális időszaki kiállítások

Jeges Ernő – Vázaltok és grafikák

Megnyitó:
2017. június 3.

Megtekinthető:
2017. augusztus 27.

Bővebben...

In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Időszaki kiállítások 2015-ben.

Október 3. - 2016. Május 8.:
„A grafikus Szőnyi”
RITKÁN LÁTOTT AQUARELLEK ÉS GOUACHE-OK A SZŐNYI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL
 
"Szőnyi István par excellence aquvarellista." - írta róla egykori kritikusa, Kállai Ernő. Festői módszeréhez tartozott, hogy mindennap meg kellett mártóznia az érzékeit frissen tartó látványfolyamban. A reneszánsz ember szemének frissességével tudott rácsodálkozni az őt körülvevő sokszor látott tájra, emberekre, állatokra, egyszerű hétköznapi tárgyakra. Vizuális jegyzeteit, a rajzokat, akvarelleket, gouache-okat gondosan gyűjtötte, mappákba rendezte, ezek jelentették számára a közvetlen kapcsolatot a természettel. A számtalan színes vázlat nagyon fontos szerepet játszott az akkor őt legjobban foglalkoztató szín-fény problémák megoldásában.  A kis lapok elárulják festői gondolkodásmódját, kísérletező kedvét. A ritkán látott vízfestményeket tizenkét színes ceruzával rajzolt felhőtanulmány egészíti ki, melyeket vejének, Triznya Mátyásnak küldött Rómába, ezek még sohasem voltak kiállítva. Az összeállítás Szőnyi István grafikai munkásságának kevéssé ismert oldalát mutatja be.


 

Október 3. - 2016. Május 8.:
MŰVÉSZEK A SZŐNYI ISTVÁN SZABADISKOLÁÉRT
 
A Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola 1968-ban tartotta első kurzusát a Szőnyi kertben. Az akkori művészeti élet neves személyiségei, Végvári Lajos művészettörténész, Hincz Gyula festőművész, Somogyi József szobrászművész, egyetemi tanszékvezető tanárok és két fiatal festő, Gyémánt László és Mizser Pál fogadták el Dániel Kornél múzeumigazgató meghívását. Magyarországon akkor egyedülálló képzési formát honosítottak meg Zebegényben. A koncepció közel állt Nagybányához, s némiképp a két háború közötti jeles mesterek által vezetett szabadiskolákhoz is. A hivatalos művészképzés ellenében sokkal szabadabb szellemű oktatás valósult meg az évek során. Azóta megszakítás nélkül minden év nyarán megnyitja kapuit a művésztelep. Az egymást váltó művészeti vezetők, dr. Végvári Lajos, Bokor József, dr. Hann Ferenc, Kórusz József, Bárdosi József, Szunyoghy András vezetése alatt a tanári gárda többször kicserélődött, megújult, de az alap célkitűzésekhez mindenki hű maradt. 
Más magyarországi kulturális intézményhez hasonlóan, a zebegényi szabadiskola is fenntartási problémákkal küzd. Ezért felhívással fordult az egyesület vezetősége azokhoz a művészekhez, akik valamilyen módon kötődnek az iskolához, vagy Szőnyi István szellemiségéhez. A válság közepette Magyarország legjelesebb alkotói közül sokan önzetlenül ajándékozták oda műveiket a nemes cél érdekében. 
Az anyagiakon túl az összefogás erkölcsi értéke adja ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét. A kollekció egy része aukciókon már elkelt, a megmaradt értékes darabokat jó szívvel ajánlja a Szőnyi István Baráti Kör a művészetszerető közönség figyelmébe.  A befolyt összeg egy részéből ösztöndíjat alapítanak tehetséges, de nehéz sorsú hallgatók támogatására. 
 
 

 

Május 2. - Szeptember 27.:
AZ AKVARELL MESTERE 
ELEKFY JENŐ (1895-1968) festőművész emlékkiállítása születésének 120. évfordulója alkalmából
 
Elekfy Jenő még a Képzőművészeti Főiskolán ismerkedett meg Szőnyi Istvánnal, barátságuk 1928 és 42 között a Zebegényben együtt töltött nyarak alatt mélyült el. Elekfy Jenőt akvarellistaként tartják számon, de ahogy Pátzay Pál fogalmazott1966-ban az MNG-ben tartott Elekfy kiállításhoz írt bevezetőjében: „Életművének fő részei a vízfestmények. Mégsem úgy gondol rá az ember, mint „akvarellistára”, hanem mint festőre. Ezzel azt mondom, hogy műveit nem eleve a műfaj határozza meg, hanem a festő sajátos képlátása. Pedig a műfaj klasszikus módját műveli, vagyis nem fedőleg rakja fel a festéket, hanem olyan módon, hogy a papír átvilágíthasson a festékrétegen, így kapja világító erejét. Ez a mód nem tűr változtatást, javítgatást. Egyszeri elhatározott, gyors cselekvés hozza létre.”
A zebegényi kiállításon vízfestményei mellet dinamikus erőteljes rajzaiból is láthat egy szép válogatást a közönség.


 

Október 17. - 2015. Április 30.: Szőnyi Zsuzsa öröksége
 

Szőnyi Zsuzsa 2014. március 16-án elhunyt. Végakarata szerint Szőnyi István és Triznya Mátyás képeiből álló gyűjteménye teljes egészében a zebegényi múzeumot gyarapítja. Közülük édesapja legjelentősebb vásznai már a múzeum állandó kiállításán láthatók. Többek között a Zsuzsa korsóval, a Zsuzsa és Matyi 1944, a Vetkőző nő, a Tükör előtt, az Öreg révész címűek.
A teljes anyagból 2014 októberében 17-én, 15 órakor nyílik időszaki kiállítás Szőnyi István születésének 120. és Szőnyi Zsuzsa születésének 90. évfordulója tiszteletére. A képeken kívül dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat is láthat a közönség.

ÚJJÁSZÜLETETT SZŐNYI ZSUZSA STEIFF BABÁJA

Szőnyi Zsuzsa édesapja és férje képein kívül jelentős nagyságú fotó és dokumentumgyűjteményt ajándékozott a Szőnyi múzeumnak. A fotók között találtuk meg azt az 1927-ben készült felvételt, amin Szőnyi Zsuzsa egy babával a kezében áll a zebegényi ház verandája előtt, három éves lehetett, a kép 1927 körül készült. A babát eddig a múzeum raktárában őriztük, a fotó alapján sikerült beazonosítani, mint Szőnyi Zsuzsa játékát. Szőnyi István nagyon sokszor festette meg gyermekeit, családtagjait. Ebből a korszakból származnak a Zsuzsa falóval, a Zsuzsa korsóval című jelentős vásznai.
Erdőháti Orsolya, a Ferenczy Múzeum múzeumpedagógusa kutatásai alapján tudhatjuk, hogy a baba neve: Mama Katzenjammer, típusa: karakterbaba. A híres Margarete Steiff által alapított Steiff cég gyártotta1905-ben, ezek voltak az első babáik, előtte állat figurákat készítettek. A Steiff cég talán legnépszerűbb karakterbaba sorozata a Mama Katzenjammer, Missus és a Kapitány nevet viselte. Az ötletadó képregény, „A Katzenjammer gyerekek” figurái inspirálták a tervezőt. A képregényt Rudolph Dirks publikálta a „The Sunday” című napilapban 1897-ben. Ezt tartják a világ első képregényének. A komikum forrása abból adódik, hogy a két rosszcsont gyerek mindenféle csínytevést követ el, aminek általában elfenekelés lesz a vége. Szőnyi Zsuzsa néni babája a vehemens és nagyhangú Mamát formázza meg.