Időszaki kiállítások 2014-ben.

Október 17. - 2015. Április 30.:

Szőnyi Zsuzsa öröksége

Szőnyi Zsuzsa 2014. március 16-án elhunyt. Végakarata szerint Szőnyi István és Triznya Mátyás képeiből álló gyűjteménye teljes egészében a zebegényi múzeumot gyarapítja. Közülük édesapja legjelentősebb vásznai már a múzeum állandó kiállításán láthatók. Többek között a Zsuzsa korsóval, a Zsuzsa és Matyi 1944, a Vetkőző nő, a Tükör előtt, az Öreg révész címűek.
A teljes anyagból 2014 októberében 17-én, 15 órakor nyílik időszaki kiállítás Szőnyi István születésének 120. és Szőnyi Zsuzsa születésének 90. évfordulója tiszteletére. A képeken kívül dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat is láthat a közönség.

ÚJJÁSZÜLETETT SZŐNYI ZSUZSA STEIFF BABÁJA

Szőnyi Zsuzsa édesapja és férje képein kívül jelentős nagyságú fotó és dokumentumgyűjteményt ajándékozott a Szőnyi múzeumnak. A fotók között találtuk meg azt az 1927-ben készült felvételt, amin Szőnyi Zsuzsa egy babával a kezében áll a zebegényi ház verandája előtt, három éves lehetett, a kép 1927 körül készült. A babát eddig a múzeum raktárában őriztük, a fotó alapján sikerült beazonosítani, mint Szőnyi Zsuzsa játékát. Szőnyi István nagyon sokszor festette meg gyermekeit, családtagjait. Ebből a korszakból származnak a Zsuzsa falóval, a Zsuzsa korsóval című jelentős vásznai.
Erdőháti Orsolya, a Ferenczy Múzeum múzeumpedagógusa kutatásai alapján tudhatjuk, hogy a baba neve: Mama Katzenjammer, típusa: karakterbaba. A híres Margarete Steiff által alapított Steiff cég gyártotta1905-ben, ezek voltak az első babáik, előtte állat figurákat készítettek. A Steiff cég talán legnépszerűbb karakterbaba sorozata a Mama Katzenjammer, Missus és a Kapitány nevet viselte. Az ötletadó képregény, „A Katzenjammer gyerekek” figurái inspirálták a tervezőt. A képregényt Rudolph Dirks publikálta a „The Sunday” című napilapban 1897-ben. Ezt tartják a világ első képregényének. A komikum forrása abból adódik, hogy a két rosszcsont gyerek mindenféle csínytevést követ el, aminek általában elfenekelés lesz a vége. Szőnyi Zsuzsa néni babája a vehemens és nagyhangú Mamát formázza meg.

Szeptember 6. - Október 9.:

A pannon festő Zebegényben
NYERGES PÁL (1914 – 1987)

A pannon festő Zebegényben
NYERGES PÁL (1914 – 1987)

Nyerges Pál festőművész, grafikus száz éve született, a késői nagybányai festők között kezdte művészi pályáját, neve mégis kevéssé ismert. Ifjúságától vonzódott a képzőművészethez, építésznek készült, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem természettudományi karán szerzett diplomát, közben vendéghallgatóként látogatta a Képzőművészeti Főiskolát. Sokat tanult Varga Nándor Lajostól, a kor kiváló grafikus-tanárától, felkereste Aba Novák Vilmos és Szentiványi Lajos esti kurzusait, majd Zebegényben megismerkedett Szőnyi Istvánnal, aki nagy hatással volt rá, inspirálta további pályáját.

Többször megfordult Nagybányán, majd 1943-tól egyre többet tartózkodott a Balaton-parti kis üdülőhelyen, Káptalanfüreden, művészetének ihletője lett a pannon táj, közben kutatóintézeti biológusként, majd középiskolai tanárként dolgozott hatvanéves koráig.

A nagybányai, zebegényi, majd a balatoni tájak nyújtotta élmények spiritualitása sajátos panteisztikus festővé avatták Nyerges Pált. Életművének egy szép keresztmetszete látható most Szőnyi István egykori házában, a mester képei mellett. A műveket a festő családja bocsátotta a múzeum rendelkezésére.

Május 10. - Augusztus 3.:

EGY TANÍTVÁNY A SZŐNYI FESTŐISKOLÁBÓL
BENKŐ ERZSÉBET (1911 – 2000)

EGY TANÍTVÁNY A SZŐNYI FESTŐISKOLÁBÓL
BENKŐ ERZSÉBET (1911 – 2000)

Benkő Erzsébet 1911-ben született Eszéken, ahol akkor vasútmérnök édesapja, mint MÁV tiszt szolgálatot teljesített. Érettségi után képzőművészeti tanulmányait tizenkilenc éves korában kezdte meg Aba Novák Vilmos, majd Szőnyi István festőiskoláiban Budapesten. Később a párizsi École des Beaux Arts-ban képezte magát tovább. A gobelinszövést 1939-ben az Iparrajz Iskola esti tagozatán tanulta meg.

Családi körülményei nem engedték meg, hogy kizárólag művészettel foglalkozzon. Műveinek száma éppen ezért nem túl nagy, kezdetben festett, később elsősorban gobelinekkel foglalkozott, melyeket maga szőtt. Több szövött képét őrzi az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. Élete során több száz táblaképet és grafikát is készített. Benkő Erzsébetnek a Szőnyi festőiskolában készült művei közül a Nemzeti Múzeum tulajdonában van két rajza az ott, 1934-ben modellt ülő Derkovits Gyula festőművészről és feleségéről. Az említett grafikák jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria nemrég megnyílt Derkovits kiállításán láthatók.

A Szőnyi múzeum időszaki termeiben legszebb gobelinjei és válogatott grafikái láthatók 2014. augusztus 3-ig.

REJTŐZKÖDŐ SZŐNYI MŰVEK SZŐNYI ZSUZSA GYŰJTEMÉNYÉBEN

Megnyitó 2013. Október 10.
Megtekinthető: 2014. Április 30.

Szőnyi Zsuzsa és férje, Triznya Mátyás 1949-ben Rómába emigráltak. A kapcsolattartás egyetlen eszköze itthon maradt szeretteikkel a levelezés maradt. Szőnyi István kis rajzokon, festményeken örökítette meg az itthoni eseményeket és majdnem minden levélbe belecsempészett egy-egy ilyen „üzenetet”. A mappákban gyűjtött lapokat Szőnyi Zsuzsa gondosan őrizte, hazahozta Rómából. Legtöbbjük paszpartu, keret nélkül rejtőzködött eddig, most visszakerültek születésük színhelyére, a zebegényi házba. Néhány kivételtől eltekintve először láthatja e műveket a közönség.