|
Szőnyi István halálának 50. évfordulója alkalmából szervezett kiállítások:
1. Rajzok, kompozíciós vázlatok, illusztrációk – Válogatás Szőnyi István mappáiból
2010. március 27. - május 31.
A múzeum igen gazdag grafikai anyagából rendezett első tárlaton egy olyan kollekciót láthatott a közönség, amely eddig szinte sohasem volt bemutatva. Az életműben ritkán előforduló illusztrációk, mint pl. Arany János Toldijához, vagy apósa, Bartóky József köteteihez, Illyés Gyula verseihez készített rajzok szerepeltek a kiállításon.
2. Itáliai képek
2010. június 5. - augusztus 9.
Szőnyi István 1959-60-ban, nem sokkal halála előtt leánya meghívására pár hónapot töltött Itáliában, hazatérve egy kiállításra készült az ott festett képekből, de a tárlat már nem valósult meg. Jó néhány üde akvarellt, gouache képet, tusrajzot hozott haza az útról. Ezeket a képeket láthatta a közönség a Szőnyi múzeum időszaki termeiben, 50 évvel keletkezésük után.
A tárlat anyagát magángyűjteményekből és a Szőnyi múzeum gyűjteményéből válogattuk.
3. Vázlattól a képig - Válogatás Szőnyi István rajzmappáiból
2010. augusztus 14. - október 25.
Szőnyi István mindennapjaihoz hozzátartozott a rajzolás. A legkisebb lapokat is megőrizte és témák szerint csoportosítva mappákba rendezte. A változatos technikával készült rajzi ötleteken, mozdulatvázlatokon, tanulmányokon keresztül megismerhettük egy-egy téma alakulását, azt az utat, ahogyan az első gondolattól eljutott a kész kompozícióig.
4. „Egy raktár rejtett kincsei” - Rézkarcok
2010. október 30. - 2011. március 31.
Szőnyi István életművében jelentős helyet foglalt el a sokszorosító grafika. 1920-ban készítette első rézkarcát, 1936-ig több mint 200 képet maratott lemezbe. A rézkarcok a festői életművel egyenrangúan fogalmazzák meg és dolgozzák fel azokat a témákat, melyek Szőnyit egész életében foglakoztatták.
5. A Szentendrei Képtárban - A Dunakanyar festője - Szőnyi István
Válogatás magán-és közgyűjteményekből
2010. augusztus 27. - november 14.
Szőnyi István művészi ereje már a kezdeti évektől a tájképfestésben mutatkozott meg a legszembetűnőbben. Amikor 1924-ben Zebegényben telepedett le, a reveláció erejével hatott rá a dunai táj. Egymás után festette nagyszabású, Dunakanyart ábrázoló tájképeit. Szinte valamennyit magángyűjtők vásárolták meg sokszor a műteremből, ezért csak kivételes alkalmakkor találkozhat velük a közönség.
|
|
 |
