Táblaképek

Szőnyi korai táblaképei lendületes, expresszív munkák, tájba helyezett aktokkal, olajtechnikát használva. Ekkor még próbálta összeegyeztetni az avantgarde torzítást a klasszikus komponálással. Korai munkáiból igen kevés maradt fenn, de a múzeum őriz néhányat, mint a „Téglagyári völgy”, és „Egyedi Lucy arcképe” című alkotásokat.

Az 1928-ban megalakult Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai között néhány hónapot töltött az Örök Városban. Hazaérkezését követően stílusváltozás figyelhető meg munkáin. Ezt az időszakot a keményebb, szárazabb festésmód, rajzosabb szerkesztettség jellemzi, palettája ugyanakkor kivilágosodik. Új technikát használ, a temperát, és egyre inkább a fény színekre gyakorolt hatása kezdte érdekelni.  Átmeneti korszakában készített képei közül a Család (Anya gyermekeivel), a „Kivert kutya”, a „Zebegényi utca” található a múzeumban.

1934-ben festette meg az „Este” című művét, mely a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításának fontos darabja. Ezt a festményt tekinthetjük új korszaka kezdetének. Új emulziót kísérletezett ki a temperafestékhez, melynek receptjét az 1941-ben megjelent „A képzőművészet iskolája” című kötetben tette közzé. A „Kerti pad”, „A falu ősszel” temperaképek a múzeumban található Szőnyi érett korszakának legszebb darabjai.