Bútorok

A „falramászott” zongora

Szőnyi István felesége, Melinda hívta így a zsiráfzongorát, amely nyújtott, függőleges része és erősen ívelt nyaka miatt kapta a nevét. A kalapácszongora egy sajátos változata ez, függőlegesen elhelyezett húrokkal, amelyet a hárfához hasonlóan feszítettek a keretre. Kedveltségét kis helyigényének köszönhette, a fal mellé állítva remekül mutatott a polgári szalonokban. A hangszer jól illeszkedik a szoba biedermeier bútoraihoz, amelyek a Bartóky család hagyatékából kerültek a zebegényi házba.

Dr. Falvy Zoltán zenetörténész kutatása szerint a zongorát Gottlieb Kühnst készítette 1837 körül Gross Gerauban, Darmstast körzetben. A zebegényin kívül még két példány ismert Darmstadtban, illetve Hamburgban.

Mivel a zsiráfzongora nem páncéltőkés, hanem fatőkés, könnyen elhangolódik. Valószínűleg ezért nem szerette Szőnyi István felesége, Melinda, aki egyszerűen „falra mászott” a hangjától.