In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player
Aktuális időszaki kiállítások

Zebegényi intimizmus - Válogatás Szőnyi István csendéleteket, meghitt szobabelsőket, valamint aktokat ábrázoló akvarell és gouache képeiből.

Megtekinthető:
2018. május 27.

Bővebben...

 

Időszaki kiállítótermek

A ház hajdani mellékhelyiségei, a konyha, a kamrák helyén alakították ki az időszaki termeket, ahol változatos kiállításokon folyamatosan tárják a nézők elé a múzeum igen gazdag grafikai anyagát, rézkarcokat, egyedi rajzokat, gouache-okat, akvarelleket.
Szinte minden évben sor kerül magángyűjtőktől kölcsönzött kollekciók bemutatására. A múzeum feladatának tekinti a teljes Szőnyi-oeuvre felkutatását, publikálását.
A zebegényi művészkolónia címmel Szőnyi Zebegényben járt művészbarátait ismerhetik meg a nézők, egy-egy tárlat erejéig. 1928 és 1942 között nyaranta több festő látogatott ki a Dunakanyarban fekvő faluba. Szőnyi körül valóságos kis művészkolónia alakult ki. Közülük a leghíresebbek: Aba Novák Vilmos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Elekfy Jenő, Szobotka Imre, Vass Elemér.
A „Tisztelet a Mesternek”sorozat tárlatain Szőnyi István egykori tanítványai mutatkoznak be egyéni kiállítások keretében.

Időszaki kilállítások 2009-ben. | Időszaki kilállítások 2010-ben.| Időszaki kilállítások 2011-ben.
Időszaki kiállítások 2012-ben. | Időszaki kiállítások 2013-ban. | Időszaki kiállítások 2014-ben.
Időszaki kiállítások 2015-ben. | Időszaki kiállítások 2016-ban.


Időszaki kiállítások 2017-ben.

2017. Október 6. - 2018. Május 27.
Zebegényi intimizmus

“Szőnyi egyszerre figyeli a dolgok apró részleteit és az egész összefüggéseit, elfogulatlanul nézi a mindennapi élet ezernyi ismert tárgyát, emberét, hangulatát - s ez az elfogulatlan magatartás segíti őt ahhoz, hogy friss szépségeket, eddig még nemészlelt színeket és harmóniákat, egy-egy beszédes kéztartást, jellemző emberi körvonalat, kifejező szituációt fedezzen fel a megszokott látványban.”(Szőnyi István és Bernáth Aurél. Miskolc, 2003)

Végvári Lajos e pár sorban nagyszerűen megragadja Szőnyi István festészetének lényegét, mely leginkább bensőséges hangulatú arcképeket és beltéri jeleneteket ábrázoló, akvarell és gouache képein érhető tetten.

A kiállításon látható alkotások hűen közvetítik a festő zebegényi otthonának melegségét, csendes elszigeteltségét. Egyszerű hétköznapi eseményeket örökítenek meg, melyeken

keresztül betekinthetünk a Szőnyi-ház egykori lakóinak életébe, kiegészítve a múzeum állandó kiállításán látható személyes tereket, illetve tárgyakat.

A festő családtagjait,  többek között gyermekeit, Zsuzsát és Pétert láthatjuk mindennapi tevékenységük, varrás, olvasás, vagy játék közben. A képeken rendszeresen visszaköszön a festő feleségének, Bartóky Melindának kedves alakja.

Külön csoportot alkotnak a csendes szobabelsőket, számára különleges, és pillanatnyi fény-árnyék viszonyokat megragadó képei.

Szőnyi István finom lírájú, kis méretű kompozícióit a részletek festőisége, a valőrök hihetetlen gazdagsága teszik még igalmasabbá.


 
Június 3. - Augusztus 27.:
Jeges Ernő – Vázlatok és grafikák
Válogatás a művész magángyűjteményben lévő alkotásaiból.
 
Az 1920-as évek magyar művészetének meghatározó vonulata, Szőnyi Istvánnak és körének neoklasszicista festészete. Hatásuk alól a pár évvel fiatalabb művészgeneráció sem vonhatta ki magát, közéjük tartozott Jeges Ernő is.
Jeges Ernő festészetében a nagybányai tradíció lírai festőisége, az új természetlátás jegyei figyelhetők meg. Hátat fordítva a nagyvárosnak, kortársaihoz hasonlóan művészetének inspirációs forrását és helyszínét vidéken találta meg.
Az életművében kezdetben kisebb számban megtalálható tájkép műfaja a Párizs melletti Barbizonban tett kirándulások és munka után kap egyre nagyobb hangsúlyt festészetében.
1922-1924 közötti franciaországi tanulmányútja során jut el a francia fővárosba. Ebből az időszakából valók a kiállításon is látható, úti jegyzetnek is értelmezhető könnyed diófapác rajzokból álló sorozat néhány darabja is.
Szentendrén továbbra is jelentős szerepet kapott életművében a tájkép, melyeken hétköznapi jelenetek, munkaábrázolások is felbukkannak. Itt a művésztelep alapítóival együtt további erős impulzusokat adó tájélményben részesült. 
1931-től három évig állami ösztöndíjasként Rómában dolgozott. Ez az utazás újabb hatással gazdagítja tájszemléletét. A kiállításon is látható akvarelleket nézve, az olasz táj, az eddig megismerttől eltérő fény- és színhatások ihlető ereje egyértelmű.1945 utáni munkáiból a főváros ostroma idején, illetve utána készült romképeket tekinthetik meg a látogatók.
A tájképei mellett grafikái, önarcképei, valamint nagy kompozíciókhoz készült vázlatai is szerepelnek.
 
A kiállítás nem csupán Jeges Ernő művészetének egy részletét kívánja bemutatni, hanem arra is rávilágít, hogy Szőnyi István a húszas években közvetlen tanítványain kívül, milyen nagy hatást gyakorolt korának művészetére, beleértve a fiatalabb művészgenerációt.
Jeges Ernő nem csupán a közös művészi felfogásban osztozott a mesterrel, hanem barátság is összekötötte őket.
Ismeretségük már főiskolás korukban kezdődött, majd levelezés formájában tartották a kapcsolatot.
Jeges Ernő Aba-Novák Vilmossal az 1925-ös év legelején látogatják meg Szőnyi Istvánt Zebegényben. A találkozást szerencsére egy fotó is megörökítette az utókornak.